. Ma Gyöngyi napja van.

CEGLÉD

 

 

Cegléd elhelyezkedése, megközelíthetősége

 

Cegléd Budapesttől 74 km-re, délkeleti irányban fekvő város, melyet az Alföld kapujaként, valamint Kossuth városának is ismernek. Földrajzi helyzete és társadalmi fejlődése a közelben levő Nagykőröshöz és Kecskeméthez azonos jellegű. Kíváló elhelyezkedésének köszönhetően már az ősidők óta lakott területnek számított. Cegléd a Duna-Tisza közti síkvidéken, a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát érintkezésénél helyezkedik el. Területére jellemzőek voltak a belvízes részek, s a város egyetlen patakjának, a Gerjének árterei. Némely források szerint a város neve a török "cigle" szóból ered, mely a "fűzfa" jelentéssel bír. Más elméletek szerint ez az eredet a "szeglet" szóhoz köthető, mely utalás egyben a város - kereskedelmi szempontból való - előnyös elhelyezkedésére.

 

 

Cegléd története

 

A termelő életmód hozta letelepedéseknek köszönhetően Cegléd határában több rézkori emlék is fellelhető. Az első, itt élő ismert lakosok az íráni eredetű nomád szkíták voltak. Bár a rómaiak területe nem terjedt ki idáig, mégis éltek itt e korban szintén iráni eredetű nomádok. A leletek szerint a város a honfoglalás korában bizonyosan lakott volt. Mégis, Cegléd lényeges kialakulása az Árpád-korban kezdődött. Első okleveles említése 1290-ből, IV. (Kun) László korából származik, az első hiteles oklevél Ceglédről valószínűleg 1358-ból. Ez évben I. (Nagy) Lajos a mindaddig királyi birtokot édesanyjának ajándékozta, aki tíz évre rá a várost óbudai klarissza apácák birtokába adta. 1368-ban Nagy Lajos vármentességet adott Ceglédnek, 1420-ban Luxemburgi Zsigmond szabad szabad bíróválasztási jogot, 1442-ben pedig Hunyadi János vásártartási jogot adományozott a településnek. Ezen tevékenységek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a város mezővárosi kiváltságok birtokába kerüljön. 1509-ben fellázadtak az apácák tiszttartója ellen, majd miután megölték, a rend Mészáros Lőrinc papot küldte az emberek megnyugtatására. 1514-ben a parasztlázadás egyik fő alakja, Dózsa György - aki egyébként Mészáros Lőrinc jó barátja volt - akinek hatására 2000 ceglédi is csatlakozott a hadsereghez, miután Dózsa beszédet mondott. A török ezt a területet sem kerülte el: a mohácsi csata után felgyújtották Ceglédet, ezt követően a város majd' 150 éves megszállás alá került, s az úgynevezett Török Hódoltság része volt, melyben szultáni kincstári város volt. A reformáció hatására a város nagy része kálvinista lett, olyannyira, hogy a reformátusok még a katolikus templomot is birtokba vették. Bár a törökök által okozott - egész országra nézve - pusztítás Ceglédet viszonlag megkímélte, ennek az állapotnak a tizenöt éves háború vetett véget: a várost ért veszteségek hatására a lakosság teljes szétfutására került sor. A Rákóczi -szabadságharc idején Cegléd támogatta a fejedelmet, aki két ízben is itt járt. Miután a törökök uralma megszűnt, a klarisszák visszakapták a várost, s megkezdték a katolikusok betelepítését. Mária Terézia, valamint II. József idején a csökkentek a jobbágyok kezén levő földek nagysága, igaz, a kalapos király türelmi rendelete véget vetett a reformátusok hátrányos helyzetének is.  


 

Az 1834-es tűzvész után kezdődik meg a város tervszerű építése, s ekkor kezdik meg a Hild József tervezte Református Nagytemplom építését is. Az 1848-ban kezdődő forradalom szele elérte a kis mezővárost is: Kossuth még ez évben jár Cegléden, ahol toborzóbeszédet mond, melynek hatására több mint 2000 ember csatlakozik hozzá, s a szabadságharchoz. Ennek az eseménynek állít emléket Horvay János Kossuth szobra is, mely a város főterén található. A harctéren történő események alakulása miatt 1849-ben egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A mezőgazdaság fejlődése Cegléden és annak környékén is megjelent, melynek köszönhetően elterjedt az állattenyésztés és a gyümölcskultúra is. A 19. században legfőképp a malomipar fejlődött, erről tesznek tanúbizonyságot a városban levő régi malmok. A századfordulóra előrehaladt a városiasodás, s Cegléd virágozása nagyban köthető az akkori polgármester, Gubody Ferenc nevéhez. Mind az első világháború, mind az 1919-ben, a Tanácsköztársaság által okozott tevékenységek jelentős veszteségeket okoztak a városnak. A második világháborúban mindezt növelte a zsidók deportálása, valamint a vasútállomás bombázása is. A következő években itt is kiépült a kommunista diktatúra. 1956. október 26-án tüntetés volt a Cegléden, ám a szovjet csapatok itt is leverték a forradalmárokat. Napjainkban a városban jelentősen megnőtt az idegenforgalom szerepe.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
„Készül a pacal, füstölt nyelvvel. Ez az a magyar étel, aminek már csak gondolatára is Bilagitot vetetne be mi...
Bővebben >>