A madarak és fák napja alkalmából a „Gerje mente élővilága” címmel vetített képes előadásra vártak minden érdeklődőt május 21-én, kora délután a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermébe.

A diavetítős előadás egyik közreműködőjeként Dr. Surányi Dezső Pro-Natura díjas professzor üdvözölte a közönséget (akik között diákok is szép számmal akadtak az érdeklődők mellett), majd köszöntötte Szabó Sándor természetfotóst, akinek alkotásai tették ki a vetítés képi világát. A szebbnél szebb természetképekkel kiválóan harmonizált a növénybiológus egy órás előadása, akitől sok érdekes dolgot tudhatott meg a jelenlevő. A vetítés a 60,2 km hosszú, 5 forrásból eredő Gerje eredetét és folyásának végét célozva mutatja be az érintett települések (Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Törtel, Kőröstetétlen, Jászkarajenő és Tószeg) élővilágán keresztül a patak gazdag növény- és állatfajtáinak sokaságát. Mert pontosan ezekből nincs hiány: a zöld zuhatagon, a békalencsén, a kék csillagon vagy az erdei szellőrózsán túl a réti csíkhal, a vízi skorpió, a fekete vízicsiga, vagy akár a szarvasbogár is fellelhető a Gerje világában. Ez utóbbiról kiderült: még Kárpáti Aurél is látott belőlük a kámáni erdőben. Ám példának okáért a pókbangóból sincs hiány ezen a vidéken - a National Geographic egy fotósa meg is jegyezte: Cegléd nem csak Kossuth városa, hanem a pókbangóké is. Mint azt Dr. Surányi Dezső elmondta: meg kell adni a fiataloknak a kellő ismeretet, sőt még osztálykirándulásra is ajánlotta a Gerje különösen tiszta és festői környezetét, majd hozzátette: ezekért a dolgokért kell küzdenünk, hogy ne vesszenek el.