CEGLÉDI HÍRHATÁR
   
 2018.05.22.
 Kedd
Ma Júlia, Rita napja van.
Holnap Dezső napja lesz.
   EUR árfolyam
   317,33 Ft
   CHF árfolyam
   268,98 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




CEGLÉD

 

 

Cegléd elhelyezkedése, megközelíthetősége

 

Cegléd Budapesttől 74 km-re, délkeleti irányban fekvő város, melyet az Alföld kapujaként, valamint Kossuth városának is ismernek. Földrajzi helyzete és társadalmi fejlődése a közelben levő Nagykőröshöz és Kecskeméthez azonos jellegű. Kíváló elhelyezkedésének köszönhetően már az ősidők óta lakott területnek számított. Cegléd a Duna-Tisza közti síkvidéken, a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát érintkezésénél helyezkedik el. Területére jellemzőek voltak a belvízes részek, s a város egyetlen patakjának, a Gerjének árterei. Némely források szerint a város neve a török "cigle" szóból ered, mely a "fűzfa" jelentéssel bír. Más elméletek szerint ez az eredet a "szeglet" szóhoz köthető, mely utalás egyben a város - kereskedelmi szempontból való - előnyös elhelyezkedésére.

 

 

Cegléd története

 

A termelő életmód hozta letelepedéseknek köszönhetően Cegléd határában több rézkori emlék is fellelhető. Az első, itt élő ismert lakosok az íráni eredetű nomád szkíták voltak. Bár a rómaiak területe nem terjedt ki idáig, mégis éltek itt e korban szintén iráni eredetű nomádok. A leletek szerint a város a honfoglalás korában bizonyosan lakott volt. Mégis, Cegléd lényeges kialakulása az Árpád-korban kezdődött. Első okleveles említése 1290-ből, IV. (Kun) László korából származik, az első hiteles oklevél Ceglédről valószínűleg 1358-ból. Ez évben I. (Nagy) Lajos a mindaddig királyi birtokot édesanyjának ajándékozta, aki tíz évre rá a várost óbudai klarissza apácák birtokába adta. 1368-ban Nagy Lajos vármentességet adott Ceglédnek, 1420-ban Luxemburgi Zsigmond szabad szabad bíróválasztási jogot, 1442-ben pedig Hunyadi János vásártartási jogot adományozott a településnek. Ezen tevékenységek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a város mezővárosi kiváltságok birtokába kerüljön. 1509-ben fellázadtak az apácák tiszttartója ellen, majd miután megölték, a rend Mészáros Lőrinc papot küldte az emberek megnyugtatására. 1514-ben a parasztlázadás egyik fő alakja, Dózsa György - aki egyébként Mészáros Lőrinc jó barátja volt - akinek hatására 2000 ceglédi is csatlakozott a hadsereghez, miután Dózsa beszédet mondott. A török ezt a területet sem kerülte el: a mohácsi csata után felgyújtották Ceglédet, ezt követően a város majd' 150 éves megszállás alá került, s az úgynevezett Török Hódoltság része volt, melyben szultáni kincstári város volt. A reformáció hatására a város nagy része kálvinista lett, olyannyira, hogy a reformátusok még a katolikus templomot is birtokba vették. Bár a törökök által okozott - egész országra nézve - pusztítás Ceglédet viszonlag megkímélte, ennek az állapotnak a tizenöt éves háború vetett véget: a várost ért veszteségek hatására a lakosság teljes szétfutására került sor. A Rákóczi -szabadságharc idején Cegléd támogatta a fejedelmet, aki két ízben is itt járt. Miután a törökök uralma megszűnt, a klarisszák visszakapták a várost, s megkezdték a katolikusok betelepítését. Mária Terézia, valamint II. József idején a csökkentek a jobbágyok kezén levő földek nagysága, igaz, a kalapos király türelmi rendelete véget vetett a reformátusok hátrányos helyzetének is.  


 

Az 1834-es tűzvész után kezdődik meg a város tervszerű építése, s ekkor kezdik meg a Hild József tervezte Református Nagytemplom építését is. Az 1848-ban kezdődő forradalom szele elérte a kis mezővárost is: Kossuth még ez évben jár Cegléden, ahol toborzóbeszédet mond, melynek hatására több mint 2000 ember csatlakozik hozzá, s a szabadságharchoz. Ennek az eseménynek állít emléket Horvay János Kossuth szobra is, mely a város főterén található. A harctéren történő események alakulása miatt 1849-ben egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A mezőgazdaság fejlődése Cegléden és annak környékén is megjelent, melynek köszönhetően elterjedt az állattenyésztés és a gyümölcskultúra is. A 19. században legfőképp a malomipar fejlődött, erről tesznek tanúbizonyságot a városban levő régi malmok. A századfordulóra előrehaladt a városiasodás, s Cegléd virágozása nagyban köthető az akkori polgármester, Gubody Ferenc nevéhez. Mind az első világháború, mind az 1919-ben, a Tanácsköztársaság által okozott tevékenységek jelentős veszteségeket okoztak a városnak. A második világháborúban mindezt növelte a zsidók deportálása, valamint a vasútállomás bombázása is. A következő években itt is kiépült a kommunista diktatúra. 1956. október 26-án tüntetés volt a Cegléden, ám a szovjet csapatok itt is leverték a forradalmárokat. Napjainkban a városban jelentősen megnőtt az idegenforgalom szerepe.




NEVEZETESSÉGEK


Református Nagytemplom

 

Cegléd központjában a Szabadság térnél helyezkedik el, melyet Közép-Európa legnagyobb református templomának is tartanak. A Hild József által készített tervek 1871-re lettek készen. A Nagytemplom körül elhelyezkedő templomkert szintén látványosságnak számít, mivel több emlékmű található benne, úgy mint: a Pozsonyból áthozott erkély, a Szabadság fája, a Trianon emlékfa, valamint a Turini 100-as küldöttség emlékoszlopa. 

 

 

 

Szent Kereszt Templom


A városháza mögötti térrel szemben levő Szent Kereszt felmagasztalására szentelt templom, mely 1822 és 1827 között Homályossy Ferenc tervei alapján épült klasszicista stílusban. Értékes belső rendezése van; az angyalszobrok a főoltárnál Dunaiszky Lőrinc alkotásai, a freskók Donát Antal munkái, míg a szekkók Chiovini Ferenc érdeme. 


 

 

Evangélikus Templom


A város egyik legszebb dísze a Szabadság téren a gótikus evangélikus templom. A méltán híres épületet Sztehlo Ottó tervezte. Az építkezések az 1985-1986-os években folytak, s a templom átadásán az ünnepi beszédet Török József lelkész mondta, míg felszentelése Sárkány Sámuel püspök nevéhez köthető. A karcsú harangtorony mellett nyolc kistorony és két lépcsőtorony teszi teljessé az épületet. 


 

 

Magyarok Nagyasszonya Kápolna


A Széchenyi úton fekvő kápolnát 1988-ban Marosi Izidor váci püspök szentelte fel. Tervezője Dr. Kerényi József egyetemi docens, aki a Magyarok Nagyasszonya Kápolnát, illetve annak tervezését élete nagy munkájának tartja, s ez nem maradt eredménytelen. 1992-ben az Amerikai Építészek Kongresszusa Arany-díjjal jutalmazta, majd négy év elteltével, 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Érdekesség, hogy az oltárban Szent Celesztin és Szent Fortunatus ereklyéit helyezték el. A szentélyben levő Madonna szobor Melocco Miklós munkája. Napjainkra a kápolna már-már zarándokhely jelleget kapott, ahova szerte a világból érkeznek látogatók.


 

Városháza


Az önkormányzat központja egy több, mint száz éves, eklektikus építmény, mely a Kossuth téren helyezkedik el. Az épület 1993-ban felújítási munkálatokon ment keresztül, melynek köszönhetően - többek között - díszkivilágítást kapott. 1997-ben a városháza udvarában avatták fel Gubody Ferenc emléktábláját. Az épület kedvező elrendezése és kellemes hangulata miatt gyakran ad otthont rendezvényeknek és egyéb konferenciáknak.


 

Patkós Irma Ház


Patkós Irma Cegléden született, országos hírű színésznő, akiről a városban - a születési házon kívül - még művészeti iskolát is neveztek el. Patkós Irma minden vagyonát a városra hagyta, s végrendeletében jelezte, hogy házából alkotóházat szeretne adni a fiataloknak, bekövetkezett halála után. A Hollós utca 20. szám alatt az azóta működő Fiatal Alkotók Műhelye található meg.



Szabadság tér


A város főtere, mely a Városháza, a Református Nagytemplom és az Evangélikus Templom között helyezkedik el. Fő látványossága a középen elhelyezkedő Kossuth szobor, mely Horvay János alkotása. A szobrot Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján avatták fel. Cegléd a neves politikus 1848-ban elhangzott toborzóbeszéde óta ápolja a Kossuth-kultuszt, talán ennek is köszönhető, hogy itt található meg Magyarország legnagyobb Kossuth ereklyegyűjteménye. Érdekesség, hogy erről a szoborról mintázták a később New Yorkban felállított Kossuth szobrot. 



Városalapítók szobra


A Városi Bíróság épülete mögött levő Eötvös tér fő dísze a Városalapítók szobra. A szoborcsoport három tagja - egy apáca, egy polgár és egy parasztlány - a város több száz éves múlját idézik. Mindhárom szobor jelképez valamit: az apáca a klarissza időkre utal, a parasztlány a város középkori éveit idézi, míg  a polgár az új korokra utal. A szobor hatásosan fejezi ki az egyházi, népi és világi összefonódást. A megvalósítás Lantos Györgyi szobrászművész érdeme.


 

Vasútállomás


Az állomás épületében született Tömörkény István író.



Kossuth Művelődési Központ


A ceglédi művelődési központ épülete a Kossuth téren található, mely Ipartestületi Székháznak készült 1927-ben, s melyet "kultúrpalotának" is neveztek. 1985-ben színházterme felújításra került, s azóta is Cegléd egyik legmeghatározóbb kulturális létesítménye, s amely 2008 év eleje óta a Városi Könyvtárral egy intézményként működik. A Kossuth Művelődési Központ rendelkezik színház- és kamarateremmel, galériával valamint kaszinóval is.



Városi Könyvtár


Szervezése 1920-ban indult, melyet Hübner Emil vállalt el. 1924. november 5-én nyitott meg az akkori könyvtár a városháza két szűk szobájában. A második világháború után az újjászervezésén gondolkodtak, majd 1948-ban újra megnyitottak. 1953-tól a Szabadság térre költöztek, s jelenleg is ott tartózkodik a városi könyvtár. Érdekesség, hogy Cegléden nyílt meg Pest megye első gyermekkönyvtára.  


 

Turini emlékmű


2002. január 24-én avatták fel a Református Nagytemplom kertjében lévő emlékoszlopot, melyet a turini út 125. évfordulójának tiszteletéül állítottak. Varga Gábor és Rontó Péter Pál alkotása a dór szerkezetű, fémmázas oszlop. Mikor 1877-ben ceglédi lakosok Kossuth Lajoshoz mentek Turinba, tudatták vele: országgyúlési képviselőnek választották a kiegyezés után. 



I. és II. világháborús emlékmű


Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve a Széchenyi- és a Rákóczi út kereszteződésében található, melynek eredeti szobrát Damko János tervezte. Ezt az alkotást 1927-ben avatták fel. A turulos szobor síkján jobb illetve bal oldalon találhatóak az elesettek nevei. 1991-ben az emlékművet kiegészítették a II. világháború helyi áldozatainak nevével jelzett táblákkal. 



Szentháromság szobor


A szobor a XVIII. század végén készült. Az 1896-ban renovált, barokk stílusú Szentháromság szobor Kiss György munkája. 



Dózsa szobor


Dózsa György szobra a Kossuth téren, a Katolikus Templom mögött található, melyet az 1514-es parasztfelkelés vezérének ceglédi kötődésének emlékére állítottak föl. 1972. június 25-én avatták a kétalakú Dózsa-emlékművet, mely Somogyi József Kossuh-díjas szobrászművész alkotása.



Kossuth erkély


A Református Nagytemplom kertjében található az az erkély, melyről Kossuth Lajos 1848-ban a pozsonyi Zöldfa fogadóban kihirdette a márciusi törvényeket. Úgyszintén ekkor mutatta be az első felelős magyar minisztérium miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Az erkély eredetileg a pozsonyi Zöldfa fogadóé volt, majd onnan került Ceglédre 1996-ban. 



Gubody park


A város egykori nagyhírű polgármesterét viselő parkban a sétálóutak, padok és virágágyások gondoskodnak a kert megfelelő hangulatáról. A hely gazdag műalkotásokban: a park közepén található szökőkút, valamint a Gubody Ferenc és A mag című szobrok teszik még hangulatosabbá. A látnivalókat gazdagítja a park közepén található szentegyházi készítésű székelykapu és hat kopjafa, melyek az erdélyi városokkal való testvérvárosi címet ápolják. 




Kossuth Múzeum

 

A város önkormányzata alapította 1917-ben a ceglédi lakosok kezdeményezésére. Itt kaptak helyet Kossuth Lajosnak, valamint fiának, Kossuth Ferencnek a városhoz kötödő műtárgyai. A nyilvános kiállítás 1924-ben nyílt meg, majd a második világháború után 1948-ban nyitott meg újra a Gubody utcában. Mai székházába 1956-ban költözött. 


 

Dobmúzeum

 

2000-ben, a millennium évében nyílt meg a városban található Dobmúzeum, mely állandó kiállításként Kármán Sándor magángyűjtő 30 évnyi munkásságát öleli fel. A gyűjteményben tárgyak, képek és dofelszerelések találhatók, s akár 30 főt befogadó nézőtérrel rendelkezik.

  

 

Városi Sportgyűjtemény 

 

Az első vidéki sporttörténeti gyűjtemény a Ceglédi Sporttörténeti Bizottság egyik legfontosabb munkája. A három teremben megtekinthető érmek, díjak, oklevelek által rendezett gyűjteményben megtalálható valamennyi ceglédi származású sportoló, kik a sport különböző ágaiban jeleskedtek világ- és Európa bajnokságon, illetve olimpián.

 


  

További hírek

 
A szegény ember lazaca a csirkefarhát
2018. 05. 20. 18:00
hirhatar.hu

 
Orbán „lopta el Kádár koponyáját”: Újraindítják a szüzességtemető építőtáborokat
2018. 05. 20. 15:00
hirhatar.hu

 
7,5 milliárdot kaszált csak a kaszinóin tavaly Vajna – ki is pakolta a horribilis bevételt
2018. 05. 20. 14:30
hirhatar.hu

 
A kis Jeszenszky nagy paraszt – Dúró Dóra is megmondta
2018. 05. 17. 11:18
hirhatar.hu

 
Leállt a forgalom a Parlament előtt
2018. 05. 17. 11:01
hirhatar.hu

 
Nem estek messze a „turulfától” – börtön várhat a Jobbik új elnökének fiaira
2018. 05. 16. 18:01
hirhatar.hu

 
Szanyi felszámolná az MSZP-t
2018. 05. 16. 17:17
hirhatar.hu

 
Schmidt Máriára „borította az asztalt” a szerkesztője
2018. 05. 16. 15:00
hirhatar.hu

 
Orbán fegyverkezésre készül..? – kétszeresére akarja növelni a hazai katonaságot
2018. 05. 16. 14:01
hirhatar.hu

 
Rugalmasabbá válhat a tűzgyújtási tilalom elrendelése és feloldása
2018. 05. 15. 12:00
hirhatar.hu

 
Horror a János-kórházban: Szíven szúrta magát egy beteg
2018. 05. 15. 11:14
hirhatar.hu

 
Balog búcsúzóul átlag kétmilliót osztott kétezer munkatársának a választás előtt
2018. 05. 15. 09:16
hirhatar.hu

 
Orbán-sakálok martaléka lett a Városliget aranybányája
2018. 05. 14. 15:00
hirhatar.hu

 
Vásárhelyi Mária: Kisstílű ellenzéki gesztus volt Gyurcsány „szívatása”
2018. 05. 14. 14:30
hirhatar.hu

 
Félvér szudáni lány lehet a Nemzet Szépe
2018. 05. 14. 09:37
hirhatar.hu

 
Simicska is egy ge.i: A választási orosz rulett helyett mint mindig, a pénz beszél(t)
2018. 05. 13. 14:31
hirhatar.hu

 
Lopásban az élen, önálló teljesítményben a kamrában a magyar kormány
2018. 05. 13. 14:00
hirhatar.hu

 
Már megint botrány van Demjén körül
2018. 05. 13. 11:00
hirhatar.hu

 
Hoppá: A kommunista vezető igen – Trump, Merkel, Macron nem gratulált Orbánnak
2018. 05. 12. 17:00
hirhatar.hu

 
Hosszú Katinka úszóakadémiája miatt kilakoltathatnak 500 diákot
2018. 05. 12. 16:31
hirhatar.hu

 
Villantott Rogán Cecília némi hallgatás és a választás után
2018. 05. 12. 12:12
hirhatar.hu

 
Lendvai Ildikó elárulja, hogy miért kell maradnia Orbánnak még 12 évig
2018. 05. 11. 17:30
hirhatar.hu

 
A Ceausescu-család sorsát idézi Mészáros Lőrinc lánya
2018. 05. 11. 14:41
hirhatar.hu

 
Balog Zoltán ex-ember ex-miniszter meggyónta az elmúlt nyolc éve legféltettebb titkát
2018. 05. 11. 14:36
hirhatar.hu

 
Újra „elfogyott a Kossuth tér” - Orbán negyedszer is miniszterelnök
2018. 05. 10. 17:46
hirhatar.hu

 
Koncz Gábor tagadja, hogy önmagáról akar szobrot – a helyiek ezt tagadják
2018. 05. 10. 15:52
hirhatar.hu

 
Megbuktatásától tart Karácsony Gergely
2018. 05. 10. 15:43
hirhatar.hu

 
Vérfürdő a Fideszben: Akiknek Orbán nem kegyelmezett
2018. 05. 09. 15:32
hirhatar.hu

 
Ránk rohadhat minden: Nincs, aki leszedje az epret – kivándorolnak a napszámosok
2018. 05. 09. 15:21
hirhatar.hu

 
Lendvai Ildikó leleplezte Orbán titkolt „kémközpontját”
2018. 05. 09. 12:02
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport